Káposztásmegyeren (Káp-1) óriásira duzzadt a kóbor macskák kolóniájának problémája. Az emberek előszeretettel hajítgatják ki lakásaikból megunt cicáikat, akik csoportokba verődve kunyerálnak ételt a jobb érzésűektől és félévente (!!!) szaporodva hozzák világra 4-8 kölyküket. A kölykök az ember iránti félelemmel nőnek fel, így megfogni őket lehetetlen. A sok cica nem jut elég táplálékhoz és mivel nincsenek oltva, köztük könnyebben terjednek a cicabetegségek. Így sokuknak van macskanáthája, amibe a legtöbbjük szépen lassan belehal, sokan szenvednek bőrbetegségben minek következtében kihull a bundájuk és igen sok kölyök jön világra deformáltan olyan anyáktól, akik valamilyen betegségben szenvednek.

A probléma hatalmas, a tudomásunkra jutott utcákon élő macskák száma már eléri a 30-at! És tudjuk, néhány utcával arrébb másik 10-20 fős cica-társaság éldegél a bokrosban, a kocsik alatt és a lépcsők mögött.

 Az ott lakók nagy része háborog, nem szereti, hogy ennyi cica járkál a környékükön, és folyamatos az összeveszés azokkal a szomszédokkal, akik nem bírják nézni szenvedésüket, kitaszítottságukat és etetik őket, ha már többet nem is tehetnek. Vannak, akik a mérgezésben látják a probléma megoldását és tavaly például egyetlen túlélője maradt egy megmérgezett cicacsaládnak, de előszeretettel eresztik rájuk kutyáikat a büszke gazdik, majd dobják kukába a még félig életben lévő kóborkát.

Szerencsére azonban vannak olyanok is, akik segítenek és próbálnak gazdit keresni azoknak, akik szelídek, akiket meg lehet simogatni. De sajnos a többség vad, elvadult, barátságtalan, beteg és csak ontják magukból az újabb vad almokat.

Az Amina Állatvédelmi Központ Alapítvány a helyiek segítségével összesen eddig 13 cicát karolt fel, jutatott gazdikhoz, kezeltette ki őket betegségeikből állatorvosi klinikákon és szocializálja, hogy egyszer majd ők is családba költözhessenek. Eddig két anyamacska összesen 6 kölyökkel, 4 macskanáthás 3 hónap körüli kölyök és egy 4 hónap körüli cicalány került az alapítvány gondozásába. A legnagyobb gondot a cicák befogása jelenti. Mivel nem emberhez szokottak és sokan még direkt üldözik is őket, rettentően félnek az embertől, így szelídítgetésük szinte esélytelen. A dobozt és a macskacsapdát meg nem lehet őrzés nélkül otthagyni, mert sajnos elég hamar ’lába kél’.

 Az idő és a pénz is fogy, a cicák száma meg egyre csak gyarapszik. A lakosság részéről nagyobb összefogásra lenne szükség: önkéntesekre, akik segítenének a csapdázásban, ideiglenes befogadókra, akik vállalnák a szocializálást és támogatókra, akik megértik, mindenkinek valamilyen részt kell vállalnia a helyzet megoldásában.